A lélegző fal legendája: Miért nem a hőszigetelés tehet a penészről?

Ha külső hőszigetelés előtt áll, vagy éppen a kivitelezőkkel egyeztet, szinte biztosan elhangzott már ez a mondat – „Olyan szigetelés kell, ami hagyja lélegezni a falakat.” Senki sem akarja, hogy a drága pénzen felújított otthona egy év múlva dohos, penészes „műanyag zacskóvá” változzon.

De vajon létezik-e egyáltalán biológiai értelemben vett lélegzés a falak esetében, vagy csupán egy makacs építőipari tévhitről van szó? Ebben a cikkben végre tiszta vizet öntünk a pohárba, és megnézzük, mit jelent a valóságban a kőzetgyapot vagy polisztirol páraáteresztés, és mi a teendő a penész elkerülése érdekében.

Mit jelent pontosan a lélegző fal legendája hőszigetelés esetén?

Kezdjük a legfontosabb épületfizikai ténnyel, a falak nem lélegeznek. A háznak nincsen tüdeje, így a falakon keresztül történő levegőcsere (oxigén és szén-dioxid áramlása) elenyésző, sőt, a modern energiahatékonysági elvárások szerint kifejezetten káros is lenne, hiszen huzatot és hatalmas hőveszteséget okozna.

Amikor a köznyelvben valaki a „lélegző fal” kifejezést használja, valójában a páraáteresztő képességre (páradiffúzióra) gondol. Az a feltételezés, hogy a belső terekben keletkező pára a falakon keresztül távozik a szabadba, egy hatalmas túlbecsülésen alapul.

Az épületfizikai mérések szerint a lakásban keletkező pára (főzés, teregetés, fürdés, emberi jelenlét) mindössze 1–3%-a képes átdiffundálni a szerkezeten (a falakon és a födémen) keresztül. A fennmaradó 97–99% pára kizárólag szellőztetéssel tud távozni az otthonunkból. Ha tehát a falak „lélegzésére” bíznád a páramentesítést, a házad napokon belül trópusi őserdővé változna.

Kőzetgyapot vagy polisztirol páraáteresztés?

Gyakran hallani, hogy a fehér vagy szürke hungarocell (EPS) teljesen lezárja a falat, míg a kőzetgyapot hagyja szabadon a páravándorlást. Nézzük meg a számokat a páradiffúziós ellenállási szám (μ, mű) tükrében! Minél kisebb ez a szám, annál jobb az anyag páraáteresztése (a levegő értéke μ=1).

  1. Levegő: μ=1
  2. Kőzetgyapot: μ=1 (rendkívül nyitott)
  3. Klasszikus téglafal (vakolattal): μ=5−10
  4. Polisztirol (EPS / Hungarocell): μ=20−40
  5. Beton: μ=80−130

Bár látható, hogy a polisztirol ellenállása nagyobb, mint a kőzetgyapoté, egy átlagos téglafalra helyezve önmagában még a hagyományos polisztirol sem okoz katasztrófát egy normálisan használt házban, hiszen a fal eleve nem egy autópálya a pára számára. A gondok ott kezdődnek, ha nem látjuk át a teljes rendszert.

Miért penészedik a ház szigetelés után valójában?

Ha a polisztirol szigetelés önmagában nem zárja be a párát, akkor miért penészedik a ház szigetelés után sok családi háznál? A jelenség mögött szinte soha nem a szigetelőanyag típusa áll, hanem az alábbi három fő ok:

1. A nyílászárócsere és a légtömörség esete

A hőszigeteléssel egy időben szinte mindenki lecseréli a régi, vetemedett fa ablakokat modern, gumitömítéses műanyag nyílászárókra. A régi ablakok résein keresztül folyamatos, kontrollálatlan háttérszellőzés volt a házban (szökött a meleg, de ment a pára is). Az új ablakok tökéletesen zárnak. Ha az ablakcsere után nem változtatunk a szellőztetési szokásainkon, a bezárt pára lecsapódik, és megjelenik a penész.

2. Szigeteletlen hőhidak (a félbehagyott munka)

Ha a homlokzatot lefedjük 15 cm szigeteléssel, de a lábazatot kihagyjuk, vagy a koszorút, ablakáthidalókat nem szigeteljük megfelelően, hőhidak alakulnak ki. A belső falfelület ezeken a pontokon drasztikusan lehűl. A meleg, párás levegő a hideg pontokon azonnal folyékony vízzé csapódik le. Ez a penészgombák melegágya.

3. Alulról jövő, kezeletlen nedvesség

Ha a falak a talaj felől felszívják a nedvességet (hiányzik vagy tönkrement a vízszigetelés), akkor a falra rakott bármilyen hőszigetelés csapdába ejti a vizet. Ilyenkor a fal elázik, a vakolat lefagy, és belső penész jelentkezik.

Páraáteresztő hőszigetelés külső falra! Hogyan válasszunk?

Nem mindegy, hogy milyen falszerkezetre milyen rendszert tervezünk. Íme egy gyors útmutató, hogy mikor melyik technológia a nyerő választás:

  1. Vályog- és tömésfalak -  Ezen falak esetében a lélegző fal legendája hőszigetelés terén részben valósággá válik, ugyanis a vályog nagy mennyiségű vizet képes pufferelni és vezetni. Vályogfalra szigorúan tilos sima polisztirolt tenni! Ide kizárólag kőzetgyapot vagy speciális, perforált (lyukacsos) Baumit open hőszigetelő rendszer használható.
  2. Modern vázkerámia téglák (pl. Porotherm) - Kiváló hőszigetelő képességű, de üreges szerkezetek. Bár a sima EPS is működhet rajtuk jó belső szellőzés mellett, a kőzetgyapot vagy a grafitos, perforált polisztirol rendszerek biztonságosabb páratechnikai egyensúlyt teremtenek.
  3. B30-as tégla, panel és beton - Kevésbé érzékenyek a páradiffúzióra, így a szakszerűen kivitelezett, megfelelő vastagságú (legalább 12–15 cm-es) sima vagy grafitos polisztirol szigetelés is tökéletes és gazdaságos megoldást nyújt, feltéve, hogy a lábazat is szigetelve van.

Hőszigetelés kalkulátor!

Kalkulálja ki most a teljes anyagköltséget! Kalkulátorunk 1 perc alatt elkészíti és elküldi a megadott e-mail címre az árajánlatot!

A kalkulátor komplex módon számolja ki a szükséges anyagmennyiséget a teljes rendszeréhez. Adja meg az épület szigetelendő felületét /m², válasszon Gyártót, válassza ki a vastagságot /cm, és végül adja meg a kiegészítők mennyiségét. Minél pontosabban adja meg az adatokat, annál precízebb eredményt kap.


A megoldás! Megfelelő szellőztetés a hőszigetelt házban

Ha meg akarod előzni a dunszt-hatást és a penészedést, a kulcs nem a szigetelés elhagyása, hanem a megfelelő szellőztetés hőszigetelt házban. Mivel a pára 98%-át a levegő szállítja, a levegőt kell kicserélnünk.

Mit tehet a gyakorlatban?

  1. Dinamikus lökésszellőztetés. Naponta 3-4 alkalommal nyissa ki teljesen az ablakokat 5 percig kereszthuzattal. A falak nem hűlnek ki ennyi idő alatt, de a nehéz, párás levegő szárazra cserélődik. (A bukóra hagyott ablak télen csak a fűtésszámlát növeli és lehűti az ablakkeretet!)
  2. Ablakba építhető automata légbevezetők. Ezek a kis szerkezetek a belső páratartalom növekedésére automatikusan kinyitnak, és friss levegőt engednek be, áram nélkül.
  3. Egyhelyiséges vagy központi hővisszanyerős szellőztető (rekuperátor). A legmodernebb megoldás. Folyamatosan friss, megszűrt levegőt biztosít anélkül, hogy kiengedné a drága fűtési energiát a szabadba.

Ne féljen a hőszigeteléstől!

A „lélegző fal” mint biológiai funkció tehát egy tévhit. Otthona egészséges klímáját nem a szigeteletlen, hideg falak transzporthasznosítása védi meg, hanem a szakszerű, hőhídmentes utólagos hőszigetelés és a tudatos szellőztetés kombinációja.

A megfelelő vastagságú szigetelés megemeli a belső falfelületek hőmérsékletét, így a pára nem fog tudni hol lecsapódni, a penésznek pedig esélye sem marad a megtelepedésre. Tervezzen okosan, válassza ki a falazathoz illő rendszert, és élvezze az alacsony fűtésszámlát egy komfortos, száraz otthonban!

A cikket készítette: Magyar Péter Zoltán - Magyar Festék Kft