A lélegző fal legendája: Miért nem a hőszigetelés tehet a penészről?
De vajon létezik-e egyáltalán biológiai értelemben vett lélegzés a falak esetében, vagy csupán egy makacs építőipari tévhitről van szó? Ebben a cikkben végre tiszta vizet öntünk a pohárba, és megnézzük, mit jelent a valóságban a kőzetgyapot vagy polisztirol páraáteresztés, és mi a teendő a penész elkerülése érdekében.
Mit jelent pontosan a lélegző fal legendája hőszigetelés esetén?
Kezdjük a legfontosabb épületfizikai ténnyel, a falak nem lélegeznek. A háznak nincsen tüdeje, így a falakon keresztül történő levegőcsere (oxigén és szén-dioxid áramlása) elenyésző, sőt, a modern energiahatékonysági elvárások szerint kifejezetten káros is lenne, hiszen huzatot és hatalmas hőveszteséget okozna.
Amikor a köznyelvben valaki a „lélegző fal” kifejezést használja, valójában a páraáteresztő képességre (páradiffúzióra) gondol. Az a feltételezés, hogy a belső terekben keletkező pára a falakon keresztül távozik a szabadba, egy hatalmas túlbecsülésen alapul.
Az épületfizikai mérések szerint a lakásban keletkező pára (főzés, teregetés, fürdés, emberi jelenlét) mindössze 1–3%-a képes átdiffundálni a szerkezeten (a falakon és a födémen) keresztül. A fennmaradó 97–99% pára kizárólag szellőztetéssel tud távozni az otthonunkból. Ha tehát a falak „lélegzésére” bíznád a páramentesítést, a házad napokon belül trópusi őserdővé változna.
Kőzetgyapot vagy polisztirol páraáteresztés?
Gyakran hallani, hogy a fehér vagy szürke hungarocell (EPS) teljesen lezárja a falat, míg a kőzetgyapot hagyja szabadon a páravándorlást. Nézzük meg a számokat a páradiffúziós ellenállási szám (μ, mű) tükrében! Minél kisebb ez a szám, annál jobb az anyag páraáteresztése (a levegő értéke μ=1).
- Levegő: μ=1
- Kőzetgyapot: μ=1 (rendkívül nyitott)
- Klasszikus téglafal (vakolattal): μ=5−10
- Polisztirol (EPS / Hungarocell): μ=20−40
- Beton: μ=80−130
Bár látható, hogy a polisztirol ellenállása nagyobb, mint a kőzetgyapoté, egy átlagos téglafalra helyezve önmagában még a hagyományos polisztirol sem okoz katasztrófát egy normálisan használt házban, hiszen a fal eleve nem egy autópálya a pára számára. A gondok ott kezdődnek, ha nem látjuk át a teljes rendszert.
Miért penészedik a ház szigetelés után valójában?
Ha a polisztirol szigetelés önmagában nem zárja be a párát, akkor miért penészedik a ház szigetelés után sok családi háznál? A jelenség mögött szinte soha nem a szigetelőanyag típusa áll, hanem az alábbi három fő ok:
1. A nyílászárócsere és a légtömörség esete
A hőszigeteléssel egy időben szinte mindenki lecseréli a régi, vetemedett fa ablakokat modern, gumitömítéses műanyag nyílászárókra. A régi ablakok résein keresztül folyamatos, kontrollálatlan háttérszellőzés volt a házban (szökött a meleg, de ment a pára is). Az új ablakok tökéletesen zárnak. Ha az ablakcsere után nem változtatunk a szellőztetési szokásainkon, a bezárt pára lecsapódik, és megjelenik a penész.
2. Szigeteletlen hőhidak (a félbehagyott munka)
Ha a homlokzatot lefedjük 15 cm szigeteléssel, de a lábazatot kihagyjuk, vagy a koszorút, ablakáthidalókat nem szigeteljük megfelelően, hőhidak alakulnak ki. A belső falfelület ezeken a pontokon drasztikusan lehűl. A meleg, párás levegő a hideg pontokon azonnal folyékony vízzé csapódik le. Ez a penészgombák melegágya.
3. Alulról jövő, kezeletlen nedvesség
Ha a falak a talaj felől felszívják a nedvességet (hiányzik vagy tönkrement a vízszigetelés), akkor a falra rakott bármilyen hőszigetelés csapdába ejti a vizet. Ilyenkor a fal elázik, a vakolat lefagy, és belső penész jelentkezik.
Páraáteresztő hőszigetelés külső falra! Hogyan válasszunk?
Nem mindegy, hogy milyen falszerkezetre milyen rendszert tervezünk. Íme egy gyors útmutató, hogy mikor melyik technológia a nyerő választás:
- Vályog- és tömésfalak - Ezen falak esetében a lélegző fal legendája hőszigetelés terén részben valósággá válik, ugyanis a vályog nagy mennyiségű vizet képes pufferelni és vezetni. Vályogfalra szigorúan tilos sima polisztirolt tenni! Ide kizárólag kőzetgyapot vagy speciális, perforált (lyukacsos) Baumit open hőszigetelő rendszer használható.
- Modern vázkerámia téglák (pl. Porotherm) - Kiváló hőszigetelő képességű, de üreges szerkezetek. Bár a sima EPS is működhet rajtuk jó belső szellőzés mellett, a kőzetgyapot vagy a grafitos, perforált polisztirol rendszerek biztonságosabb páratechnikai egyensúlyt teremtenek.
- B30-as tégla, panel és beton - Kevésbé érzékenyek a páradiffúzióra, így a szakszerűen kivitelezett, megfelelő vastagságú (legalább 12–15 cm-es) sima vagy grafitos polisztirol szigetelés is tökéletes és gazdaságos megoldást nyújt, feltéve, hogy a lábazat is szigetelve van.
|
Kalkulálja ki most a teljes anyagköltséget! Kalkulátorunk 1 perc alatt elkészíti és elküldi a megadott e-mail címre az árajánlatot! A kalkulátor komplex módon számolja ki a szükséges anyagmennyiséget a teljes rendszeréhez. Adja meg az épület szigetelendő felületét /m², válasszon Gyártót, válassza ki a vastagságot /cm, és végül adja meg a kiegészítők mennyiségét. Minél pontosabban adja meg az adatokat, annál precízebb eredményt kap. |
A megoldás! Megfelelő szellőztetés a hőszigetelt házban
Ha meg akarod előzni a dunszt-hatást és a penészedést, a kulcs nem a szigetelés elhagyása, hanem a megfelelő szellőztetés hőszigetelt házban. Mivel a pára 98%-át a levegő szállítja, a levegőt kell kicserélnünk.
Mit tehet a gyakorlatban?
- Dinamikus lökésszellőztetés. Naponta 3-4 alkalommal nyissa ki teljesen az ablakokat 5 percig kereszthuzattal. A falak nem hűlnek ki ennyi idő alatt, de a nehéz, párás levegő szárazra cserélődik. (A bukóra hagyott ablak télen csak a fűtésszámlát növeli és lehűti az ablakkeretet!)
- Ablakba építhető automata légbevezetők. Ezek a kis szerkezetek a belső páratartalom növekedésére automatikusan kinyitnak, és friss levegőt engednek be, áram nélkül.
- Egyhelyiséges vagy központi hővisszanyerős szellőztető (rekuperátor). A legmodernebb megoldás. Folyamatosan friss, megszűrt levegőt biztosít anélkül, hogy kiengedné a drága fűtési energiát a szabadba.
Ne féljen a hőszigeteléstől!
A „lélegző fal” mint biológiai funkció tehát egy tévhit. Otthona egészséges klímáját nem a szigeteletlen, hideg falak transzporthasznosítása védi meg, hanem a szakszerű, hőhídmentes utólagos hőszigetelés és a tudatos szellőztetés kombinációja.
A megfelelő vastagságú szigetelés megemeli a belső falfelületek hőmérsékletét, így a pára nem fog tudni hol lecsapódni, a penésznek pedig esélye sem marad a megtelepedésre. Tervezzen okosan, válassza ki a falazathoz illő rendszert, és élvezze az alacsony fűtésszámlát egy komfortos, száraz otthonban!
A cikket készítette: Magyar Péter Zoltán - Magyar Festék Kft